Palya Bea: Szülésdal

Elhatároztam magamat:
Megnövesztem a hasamat.
Baba lesz benne,
kicsi gyermek,
hej az utcán szépen néznek.
Baba lesz benne,
kicsi, csepp gyermek,
hej az utcán szépen néznek.

Egyszer Vica mondta okosan:
A gyermek a nőnek a fejébe fogan.
Rágondol csak, és már meglesz.
Nem számít, hogy az ura mit tesz.
Rágondol csak, és már meglesz.
Nem is az számít, hogy az ura mit tesz.

Megkérdeztem a Doktor Urat:
Ha elhatározom magamat,
mit kell tenni, hogy kell szülni,
hogy kell a szülőszékbe ülni?
Mit kell tenni, hogy kell szülni,
hogy is kell a szülőszékbe ülni?

Nem székben, hanem ágyban szülünk.
A gyors lefolyásért mi jó sokat teszünk.
És azért is, hogy ne fájjon.
S jól átvágjuk azt, ami gátol.
És azért is, hogy sehol se fájjon.
S jól átvágjuk azt, ami gátol.

Doktor Úr értem, mégis fura nékem.
Ezzel a testtel én harminc évet éltem.
Mindig tudta, mit tegyen alant.
Akkor is mikor ez a kisbaba fogant.

S hogyha kedvem támad ülve-állva szülni,
Miért ne lehetne nekem úgy is szülni?
Én se tudom még, hogy hogy kell szülni,
de maga fog szülni, vagy én fogok szülni?

Így kell szülni, úgy kell szülni.
A Doktor Úr honnan tudja, hogy kell szülni?
A Doktor Úr honnan tudja, hogy kell szülni?

Itt lehet meghallgatni!